Tatai vár

A vár története egészen az 1300-as évek közepéig nyúlik vissza. Építése feltehetően a vizenyős, mocsaras térség egyik sziklás kiemelkedésén kezdődött meg . Legelső falait, a későbbi lakótorony elődjét a Lackfiak emelték. Zsigmond és Mátyás szívesen időztek itteni királyi birtokukon. A 14.-15 század fordulóján Zsigmond király felépíttette várkastélyát, az Által-ér vizének felduzzasztásával pedig kialakíttatta az Öreg-tavat. Az uralkodásának idejére részben elpusztult maradványokból Hunyadi Mátyás csodálatos reneszánsz várkastélyt építtetett. A törökök előrenyomulásával ezt a várat is beillesztették a magyarországi végvárrendszerbe. A harcok közül, a Pálffy Miklós vezette 1597-es ostrom vált nevezetessé. Ennek során ugyanis az erődítmény visszafoglalása érdekében a híres hadvezér először vetett be petárdát – akkori nevén patarát – a várkapu berobbantására.

A várat 1727-ben gróf Esterházy József vásárolta meg a hozzá tartozó birtokokkal együtt. Először gazdasági épületként hasznosította, majd 1815-től romantikus stílusban átalakíttatta. Jelenlegi formáját az 1897-es császári hadgyakorlatot megelőzően nyerte el.

A második világháborút követően gazdátlan lett a vár épülete. Mígnem 1954-ben falai között múzeumot hoztak létre. A Kuny Domokosról elnevezett intézmény egyre bővülő gyűjteménye állandó-, és számos időszaki kiállítás megtekintését teszi lehetővé.