Lilla forrás
A rómaiak korában is használt fürdő a XIII. századi bencés templom, majd annak romjaira épült református templom mellett húzódott. A valamikor Brigetióban és környékén időző rómaiak fürdőjében a bencések idején északról kis szobácskák voltak a templom mellett. A néhány méternyire fekvő forrás vizét vezették oda csövek segítségével, tehát a szobácskák afféle fürdőkamrácskák lehettek.
A 18. században Mikovinyi Sámuel bányamérnök a környékbeli mocsarak lecsapolásához végzett földmérési munkái során újra felfedezte a kénes forrást. Torkos Justus János 1754-ben "Dunaalmási gyógyvizek" címmel kiadott könyvéből kiderül, hogy a víz alkalmas lehet ízületi betegségek, egyes nőgyógyászati és bőrgyógyászati panaszok kezelésére, továbbá belsőleg fogyasztva is hatásos.
1891-ben a vasút építésekor ráépítették a forrásra a töltést. A töltésen túl, a Duna-parton a forrás újra fölfakadt, az úgynevezett Lilla-forrás vize, a református templom melletti aluljárónál a vasút alatt folyik. A percenként mintegy 1000 liter vizet adó forrásra alapozva a környék megújítása zajlik pihenőtó kialakításával a Bécs és Budapest közötti kerékpárút szomszédságában.
A 18. században Mikovinyi Sámuel bányamérnök a környékbeli mocsarak lecsapolásához végzett földmérési munkái során újra felfedezte a kénes forrást. Torkos Justus János 1754-ben "Dunaalmási gyógyvizek" címmel kiadott könyvéből kiderül, hogy a víz alkalmas lehet ízületi betegségek, egyes nőgyógyászati és bőrgyógyászati panaszok kezelésére, továbbá belsőleg fogyasztva is hatásos.
1891-ben a vasút építésekor ráépítették a forrásra a töltést. A töltésen túl, a Duna-parton a forrás újra fölfakadt, az úgynevezett Lilla-forrás vize, a református templom melletti aluljárónál a vasút alatt folyik. A percenként mintegy 1000 liter vizet adó forrásra alapozva a környék megújítása zajlik pihenőtó kialakításával a Bécs és Budapest közötti kerékpárút szomszédságában.
Galéria
