Által-ér völgy

A kiszögellésből csodálatos kilátás nyílik a Kisalföld „legkeletibb” részére, az Által-ér bő 50 km-es útja után itt éri el a Dunát. A folyócska szabályozását, a vizenyős terület lecsapolását, termőfölddé alakítását Mikoviny Sámuel, a kor jelentős polihisztora, a selmeci Bányászati Akadémia első igazgatója végezte el. A munkálatokhoz jelentős munkaerő, sok dolgos kéz kellett, ami a török kiűzése után ritkaság számba ment. A földesúri betelepítéseknek köszönhetően a 17. század második felében először református magyarok érkeztek, később szlovákok is. Őket valószínűleg Trencsén, Nyitra, Pozsony megyéből a 18. században, a katolikus németekhez hasonlóan az Esterházyak hívták be. Az új jövevények többnyire a mezőgazdaságban, szőlőtermesztésben tevékenykedtek. Többek foglalkozása a fakitermelés és a mészégetés volt. A Dunától délre Dunaalmás, Almásfüzitő és Komárom települések jellegzetes építményei tűnnek fel, a folyam túloldalán már Szlovákia terül el.